A SzóFogadó kisebb kihagyás után az O betűvel jelentkezik. Bandita feladata az OTTHON fogalmának vizualizálása volt, cserébe ORVOSSÁG-ot küldött nekem... ez talán szakmai ártalom, Bandi? :)))
OTTHON. Minden egyes fogalom, amelyet eddig kaptam Szilvitől, ha azonnal nem is, de az emésztés és kidolgozás során egytől-egyig a részemmé vált. Ez most más. Az Otthon fogalmával nem kellett küzdenem, nem volt szükség rá, hogy magamba építsem, mert már eleve ott volt.
Otthon.
A hely, ahonnan minden nap elindulok, és ahová megérkezem, miután bevégeztem a dolgaimat.
Biztonság, szeretet és nyugalom, még akkor is, ha az esetek többségében nincs tökéletes rend, és patikatisztaság.
Úgy ismerem az otthonom minden zugát, a falak összes repedését, mint az anyajegyeket a testemen, és éppúgy hiszem az otthon örökkévalóságát, mint a saját halhatatlanságomat. Az eszem tudja, hogy minden múlandó, de a szívem nem ezt dobogja.
Mostanában gyakran összeszorul a torkom a félelemtől, és vannak rémképeim arról, hogy idegen emberek betörnek az otthonomba, megölik a szeretteimet és minden romokban hever, amit felépítettünk.
Az otthonom azonban ma még egy békés zug, ahová elbújhatok a bánatommal, és erőt gyűjthetek. Kreativitásom, ötleteim, szenvedélyeim színtere, amely változékony állandóságában gondoskodni, ragaszkodni tanít, és rajta keresztül kapaszkodom a gyökereimhez.
Itt mindenhez közöm van, minden tárgy, könyv, szőnyeg és képkeret engem képvisel. Az ajtókereteket, küszöböket magam festettem. A kezeletlen fenyő az én kezem nyomát őrzi, és még orromban érzem a mahagóni színű lazúrfesték illatát.
Nagyon szeretek fával dolgozni, az anyag erezete, az évgyűrűk alkotta rajzolatok szabálytalanul ismétlődő ritmusa, mint egy-egy szívdobbanás. A manikűrömben a saját kezűleg festett bejárati ajtónk látványát hoztam el nektek.
ORVOSSÁG

Nemrég estem túl egy komolyabb influenzán, ami igencsak megkínozta a testem és mint tudjátok az idegeim is kicsit viharvert állapotban vannak a személyre szabott boszorkányomnak köszönhetően, így az orvosságról előbb a Rubophen, utóbb a Frontin ugrott be, de hát az mégse járja, hogy ilyen profán megoldással rukkoljak elő.
Egyesek azt állítják: "Amit a pálinka nem gyógyít meg arra nincs orvosság...", de azért ezzel vitába szállnék a magam részéről :))))
Ami az orvosságot illeti a harmadik asszociációm Maria Treben - Egészség Isten patikájából c. könyve volt, amit élvezettel lapozgattam gyerekkoromban, igazi sláger volt úgy 20-30 évvel ezelőtt, talán a ti polcotokon is ott lapul?
Tapasztalatom szerint a gyógynövények, inkább a meglőzésben segítenek, illetve kiegészítő kezelésként jók, amikor igazán nagy a baj, akkor muszáj a pirulákat előkapni, még akkor is ha tudjuk, lesz néhány mellékhatásuk.
De a körömlakkozás szintjén mégiscsak két természetes orvosság mellett tettem le a voksom, az egyik a méz a másik a kamilla. Remélem be tudjátok őket azonosítani a körmeimen :)
Ti mennyire használjátok a természetes gyógymódokat?
Üdv:
Bandita&Szilvi