2016. március 6., vasárnap

SzóFogadó - Meglepetés és Mese



Szilvi erre a hétre a MEGLEPETÉS fogalmával lepett meg. A legkézenfekvőbb az lett volna, ha szülinapi tortát festek, konfettit, tűzijátékot, esetleg gondosan becsomagolt ajándékot, mert ezzel kapcsolatos jelenetek ugrottak be azonnal, de ismertek, nem szeretem az egyértelmű dolgokat! :D
A fogalomkifejtéssel kapcsolatban is mélyen elgondolkodtam…szeretem én egyáltalán a meglepetéseket?

Az élet furcsaságain tátott szájjal meg tudok lepődni bármikor, legyen az bámulatosan komplikált testfelépítésű hernyó, szabályos szív alakú kavics a lábam előtt, vagy épp egy majdnem teljesen átlátszó testű halacska az állatkereskedésben.

A forrás linkje
                                                          
Ami szokatlan jelenség, és nem simul bele észrevétlenül a hétköznapok szürkeségébe, az meglepetést okoz, és aktuális lelkiállapottól függően érzelmekkel kisérve élem azt át.

A karácsonyi és szülinapi műmeglepetés-élményeim ecsetelése helyett inkább elmesélek egy történetet egy kislányról, aki imádta a meglepetéseket, Jézuskát, Mikulást, és Húsvéti Nyuszit.

A kislány egy nap izgatottan készülődött a falusi búcsúba. Különleges társadalmi esemény volt ez kurta életében a Tarna-menti kis településen. Az utca, ahol álmos délutánokon a tehéncsorda szokott tőgyhimbálva, kolompolva menetelni, megtelt emberekkel, zenével, illatokkal…és várakozással.
A búcsú számára a váratlan lehetőségek tárházát jelentette, több volt, mint törökméz, vattacukor, lufi, szélforgó és „sergő”.
Édesanyja kezét fogva boldogan lépegetett a színes forgatagban és amint megpillantotta az olcsó, vásári ékszerekkel megrakott sátras pultot, ficánkoló kölyökkutyaként furakodott előre.
Nagyon szerette az ékszereket, különösen a ragyogó kövekkel gazdagon díszített gyűrűket, akár minden ujján szívesen viselt volna egyet, ha megteheti.
Az apró gyűrűk kis kosárkákban ömlesztve kellették magukat, és a kislány mind közül kiválasztotta a legszebbet, amelynek óriási feje egy pillangót ábrázolt. Az arany pillangószárnyak négy csúcsán foncsorozott aljú, színes olcsó üvegkövek csücsültek, és a szivárvány minden színében szórták szét a napfényt.
-         Anyúú, ezt szeretném!
-         Jaj, kisányom….ez olyan giccses, válassz inkább másikat. Nézd, itt ez a szép kék köves…
Végül a kislány nem kapta meg a gyűrűt és a pillanat elmúlt.




  
A rekkenő nyári hőségben meló után olyan jólesett a pláza légkondicionált hűvösében fagylaltot nyalogatva kirakatokat nézegetni, felszabadultan fecserészni – a GYŰRŰ végül így talált rám és pillangószárnyaival visszarepített a múltba, vissza a vattacukorillatú búcsúba. Gondolkodás nélkül nyúltam a táskámba a pénztárcámért. A szőke hajú, kockás szoknyás kislány harminc év múlva végre ujjára húzta a pillangós gyűrűt.
  
A manikűr ennek a pillanatnak az emlékére készült.

MESE:  

Bandita mesés ötletet eszelt ki számomra, a szó szoros értelmében, s hozzá hasonlóan én is tettem egy kisebb... na jó, nagyobb időutazást a múltba. A mese szóról a gyerekkorom jut eszembe, imádtam őket. Akkoriban nagyon sok humoros és többé-kevésbé tanulságos rajzfilmet gyártottak, többségük ma is nagy népszerűségnek örvend, hisz tele vannak szeretettel. Nehéz kedvencet választani, ezeket itt mind imádtam: 

Kisvakond, Lolka és Bolka, Frakk a macskák réme, Kukori - Kotkoda, Mikrobi, Mézga Család, A Kiscsacsi kalandjai, a Nagy Ho-ho-horgász, Rumcájsz éééééééééés.... Pom-Pom!!! "Hogy kicsoda Pom-Pom?

Negyven évesen is fejből fújom:

 "Hogy nem ismertek? 
Igazán senki sem ismer
mert hol ilyen vagyok, hol olyan..." 

.... tedd a szívedre a kezed, ugye hogy ez mindannyiunkra IGAZ? :))))


A mese tehát adott volt, már csak az epizódon kellett gondolkodni. Valami "körömbe-vágó" témát kerestem és láss csodát! Erre a részre már nem is emlékeztem - köszönet érte a Google-nek és az Indavideo-nak!!! Nézzétek meg velem, mielőtt a manikűrhöz görgettek, nem bánjátok meg, egy mosoly minimum garantált! :)  Ne a képre, hanem az alatta lévő linkre kattintsatok!




Nnnna, most már jöhet a manikűr! Pom-Pom a gyűrűsujjamra került, a Körbevágó Körömolló a középsőre. Az éleit nem mertem teljes hosszukban felfesteni, hátha életre kel és megszabadít a maradék szabadszélemtől is... a többi ujjon Picúr kék-zöld csíkos ruháját láthatjátok!



Mivel ez egy retro mese, nem tudtam kihagyni ezt az effektet :)


Szeretitek a meglepetéseket? 
Mi volt a kedvenc mesétek?


Üdv:

Bandita és Szilvi

7 megjegyzés:

  1. Naagyon szerettem ezeket a meséket! :D
    Nagyon aranyos lett a pom-pomod! :)

    VálaszTörlés
  2. Tetszik a sztori, meg a hal is! Nekem a vakhal tetszik :) Nagyon utáltam, amikor valamit választhattam, de ne azt, ami tetszik, hát akkor mit, valami praktikusat, valami "szebbet". Úgyhogy nálunk a gyerek választhat, de komolyan is gondolom, persze egy összeghatáron belül. Különben minek a választási lehetőség, csak átverés. A gyerek másképpen gondolkodik, más neki a szép, mint amit mi gondolunk, meg hát vannak még a felnőttek között is ízlésbeli dolgok. Csak meglett a gyűrű!! :)

    Még most is megy a tévében Pom-Pom, nekem könyvem is van belőle! (Nem mostani.) Szuper a mani :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük :) én nem nőttem ki a gyerekkori ízlésemet :))) a log is bizonyítja ;)

      Törlés
    2. Köszönjük :) én nem nőttem ki a gyerekkori ízlésemet :))) a log is bizonyítja ;)

      Törlés
    3. Köszönjük szépen! :)
      Külön öröm számomra, hogy átment a történet mondanivalója, és az, hogy hozzám hasonlóan látod ezt a dolgot.

      Törlés
  3. Imádom Pom-Pom-ot, és érdekes módon ezt az epizódot valamiért nem is láttam még, ! :D
    Tökéletes, szívet melengető kifejtése lett a feladványnak, kíváncsi voltam, vajon melyik mesét fogod megidézni! :)

    VálaszTörlés