2016. február 4., csütörtök

SzóFogadó - Illem és Irónia



Sziasztok! Banditával elérkeztünk az I betűhöz, én az ILLEM szót küldtem neki, nekem pedig az IRÓNIA fogalmával kellett kezdenem valamit. Kezdjük is, először Bandita posztja következik:

A hét feladványa számomra Szilvitől az ILLEM fogalma volt. Sokáig gondolkodtam azon, vajon hogyan közelítsem meg ezt a rendkívül összetett és komplikált témát, végül úgy döntöttem, hogy ez alkalommal törekedni fogok az egyszerű megfogalmazásra és viselkedéskultúránk ezer írott és íratlan szabálya közül végül azt fogom kiemelni, amelyet mindig, minden körülmények között kötelezőnek érzek magamra nézve.

Az illemszabályokról általában

Meghatározzák viselkedésünket, magatartásunkat, öltözködésünket a társadalmi kapcsolatainkban. A szabályok kultúránként óriási különbségeket mutatnak, akár egy adott országon belül is, ami bizony komoly konfliktushelyzeteket teremthet. A viselkedéskultúra véleményem szerint egyidős az emberiséggel, és velünk együtt fejlődik, olykor pedig hanyatlik.


forrás
Szövevényes útvesztő ez, amelynek ösvényein gyakran hibázok, és bevallom, olykor szándékosan hágok át íratlan szabályokat, olykor lustaságból, néha pedig türelmetlenségemből kifolyólag.

Egyetlen vezérfonal az, ami engem segít a helyes úton járni, mégpedig a másik ember iránt érzett tisztelet.
Tisztelem a másik személy jelenlétét, idejét, életét, vagyonát. Minél inkább ezt tartom szem előtt, annál kevesebbet hibázom.

A legkedvesebb illemszabály az én életemben a pontosság szabálya. Vallom, hogy mindenkinek van saját időbeosztása, amely felett rendelkezik, és nekem nincs jogom ahhoz, hogy a másik ember idejével szabadon garázdálkodjak, hacsak fel nem kér erre a feladatra! :D
Ezért aztán minden zavaró körülményt kizárva a legmesszebbmenőkig igyekszem pontos lenni. Ha valami ebben mégis megakadályoz, határozottan rosszul érzem tőle magam és erős lelkifurdalást érzek.

A manikűrömet ez az illemszabály ihlette. Már az első pillanatban tudtam, hogy órát fogok festeni, mert a pontosságról ez az első dolog, amely automatikusan eszembe jut, ráadásul imádok karórát viselni és ez az első alkalom, hogy ez a kedvenc tárgy a körmeimet ékesíti! :)





IRÓNIA 


Az irónia szerintem az, amikor szándékosan rosszul fogalmazunk meg egy dolgot, érzést, véleményt, de közben úgy hangsúlyozunk és gesztikulálunk, hogy mindenki pontosan érteni fogja az eredeti közlendőnket. Én is gyakran fogalmazok ironikus stílusban főleg beszéd közben, de néha itt az írásaimban is előfordul egy kis bújtatott él. Az irónián belül engem leginkább az önirónia jellemez. Inkább én kritizáljam magam, mert ha más csinálja azt minimum orrba vágom! :D

Kamaszkoromban fedeztem fel az irónia szórakoztató oldalát és felnőttkoromban jöttem rá a pontos szerepére. 

Az első alkalom, hogy nevén nevezve találkoztam a fogalommal egy irodalmi élmény volt. Középiskolás koromban került a kezembe Örkény István Egypercesek kötete, ami teljesen elbűvölt. Igaz, ezekben az írásokban a groteszk is belekeveredik az iróniába.

A manikűrt a kedvenc egypercesem ihlette, az "Egy rizsszem panaszai"

Sorsdöntő olvasmány volt ez a 16 éves Szilvinek, aki addig úgy gondolta, feltétlenül különlegesnek kell lennie ahhoz, hogy beazonosítható legyen. Az egyperces hatására azonban rájöttem, csak az akar különlegesnek látszani, aki átlagosnak érzi magát, és az mer átlagos lenni, aki tudja magáról, hogy különleges. 

Ennél pontosabban nem tudom körülírni az élményt, aki még nem olvasta, érdemes egy próbát tennie vele, a linkre kattintva megnyílik a rövidke novella. :)



Nem tudom mennyire jön át a képeken, de a rizsszemek félig kidudorodnak a köröm felületéből, amit peel-off alaplakkal értem el, nagyon igyekeztem igazi irodalmi hőshöz méltóan ábrázolni Rizs-t, aki annyira átlagos, hogy már különleges. 

A mai forduló szavainak érdekes együttállása, hogy sokszor pont valamely illemszabálynak való megfelelés érdekében nem fogalmazunk meg konkrét kritikát, hanem iróniába burkolva finoman szőjük bele mondandónkba. Illetve időnként ironikus ahogy bizonyos illemszabályokhoz görcsösen ragaszkodunk, míg ezzel egy időben másokat teljesen figyelmen kívül hagyunk. 

Ti hogy álltok az illemmel és az iróniával?

Üdv:

Bandita és Szilvi


6 megjegyzés:

  1. Bandita munkája ismét lenyűgöz, de az inspiráló kép is. A párom bolondja ezeknek a steampunk óráknak, pont mögém állt, mikor néztem, és meg is jegyezte, ez "rohadt jó", és a manikűrre is. ((-:

    Szilvi munkája is jó, ötletes, a novellát szégyenszemre nem ismertem, most elolvastam, elgondolkodtató. (-:

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen! :)
      Ebbe az órába bevallom teljesen belezúgtam, és azelőtt még sosem láttam ilyen kivitelezést. Remélem, sikerül egyszer egy hasonlóra szert tennem :)

      Törlés
  2. Jelentem, a házi feladatot végrehajtottam, és elolvastam az Egy rizsszem panaszait, és nagyon tetszett!
    Örkény egyperceseihez szerintem nem volt elég agyam annak idején, hogy felfogjam a jelentőségüket, felnőve pedig megfeledkeztem a létezésükről. Így aztán most teljes döbbenettel, vigyorogva világosodtam meg, faltam a sorokat, és csodáltam a manikűrt, amint letelt az "egyperc" :D
    Mestermunka lett, minden tekintetben. Irigylésre méltó tulajdonságod, hogy képes vagy láttatni a manikűr mögöttes tartalmát. Rengeteget tanulok tőled, nagyon köszönöm.

    Szoktam ironikusan fogalmazni, de nem vagyok benne vérprofi, ugyanis hamar elragadnak a valódi, álcázni szánt érzelmek! :)
    Hogy ironikus lehessek, ahhoz nekem teljesen nyugodtnak kell lennem :)

    VálaszTörlés
  3. De szép ez az órás mani! Már nem nagyon divat az óra, én szinte sosem nézem az enyémet, de azért hordom. A késés nagyon kiakaszt, én sem szoktam késni.
    Elolvastam, nagyon jó és a mani is!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönjük szépen! :)
      Én olyan szinten vagyok órafüggő, hogy több, mint két napig viseltem a karórámat, mire észrevettem, hogy nem működik! :D

      Törlés
  4. i like both mani
    have a nice evening dear Szilvia ;)))

    VálaszTörlés